Töltődésképpen vezetem ezt a blogot, mely nem kimondottan kilégzés (exspiráció) részemről, hanem leginkább belégzés. Inspiráció. Oxigén a természetből, hangulatok, béke, pozitív szemlélet, s egy csipet boszorkányság. ▬ Fleur
Bejegyzések
Érdemes közel lenni a földhöz, nem elfelejteni, hogy te is része vagy annak. Ha lehajolsz, esetleg megszúr egy tövis, ha átmégy a patakon, vizes, iszapos leszel. Nem baj, élsz. ▬ Cseh Tamás
A célok kitűzése és hajszolása sokak szerint szükséges eleme a beteljesedett életnek. A célokkal semmi gond, azonban olyan atmoszférát teremtenek, amiből (szükségszerűen) hiányzik a béke. Miért? Mert amikor azt hiszed, birtokolnod kellene valamit, amivel nem rendelkezel, vagy valaki másnak kellene lenned, mint aki éppen vagy, az megakadályozza, hogy felismerd az életed tökéletességét és magasztosságát ebben a szent pillanatban. Így pedig nem tapasztalhatod meg a békét.
"Megérintek száz meg száz virágot, és nem szakítom le egyiket sem." Edna St. Vincent Millay
Tavaly a pesti albérletemben rengetegszer néztem és hallgattam ilyeneket a reggeli kávém mellé, munka előtt, s szürke, mogorva estéken is... Tényleg nem kell csinálni semmit közben, csak elámulni rajta, hogy milyen csodák vesznek körül bennünket, s hogy mennyire közeliek, vagy éppen távoliak tudnak lenni. Érdemes közelebb kerülni hozzájuk! Mindösszesen négy és fél hónapig voltam képes a nagyvárosi panelrengetegben élni, miközben virágkötőként dolgoztam, majd azután hazaköltöztem vidékre, s már nem szakítok le egyet sem.