Tavaly a pesti albérletemben rengetegszer néztem és hallgattam ilyeneket a reggeli kávém mellé, munka előtt, s szürke, mogorva estéken is... Tényleg nem kell csinálni semmit közben, csak elámulni rajta, hogy milyen csodák vesznek körül bennünket, s hogy mennyire közeliek, vagy éppen távoliak tudnak lenni. Érdemes közelebb kerülni hozzájuk! Mindösszesen négy és fél hónapig voltam képes a nagyvárosi panelrengetegben élni, miközben virágkötőként dolgoztam, majd azután hazaköltöztem vidékre, s már nem szakítok le egyet sem.